Othello kommentárok

„Szeretők, kik egymásban éltek, titeket 
faggatlak magunkról. Egymás karjában: bizonyosság az? [...] 
Ki merne létezni csupán ezért? 
De ti, kik a párotok gyönyörében kiteljesedtek, 
mígnem lenyűgözve rimánkodtok: elég – 
akik egymás kezében dús szőlőként növekedtek a gazdag szüretre, 
és akik elsorvadtok, mert párotok hatalma úrrá lesz rajtatok: 
titeket kérdezlek magunkról."

Rainer Maria Rilke: Duinói elégiák, II.

ford.: Pintér Gábor György –  Pintérné Léderer Vera

Képekben fogalmazott tánckommentárok Shakespeare Othellója mentén a bizonyosság illúziójáról. Két szerelmes egymásra tapadása, egymásba fordulása saját külön mikrokozmoszukba zárja őket, ahol csupán saját helyzetükről, érzelmeikről és szenvedélyeikről kialakított rögeszméik labirintusában bolyonganak. Minél inkább próbálják megközelíteni a másikat, annál távolabb kerülnek egymástól.

Ahogy egy mondat értelmezését egy szó, vagy akár egy vessző átírhatja, finom rezdülések úgy irányítják más elemekre klasszikus Othello drámán edzett figyelmünket. A darab ismert elemeit felhasználva hangolja át gondolatainkat ez az etűdsorozat, ha engedjük, hogy a hol zenében, hol díszletben, hol táncban felbukkanó kommentárok magukkal ragadjanak.

Share