Elfeldett Ének

ELFELEDETT ÉNEK színház-archeológiai kalauz Követ­kező előa­dás: 2012.06.01 20.00 Artus „Lép­te­dért let­tem: utad vagyok — célod nem. Las­san fuss raj­tam.” (Fodor Ákos) Az előa­dás gerin­cét négy téma adja: a vir­rasz­tás rítusa, az újjá­szü­le­tés labi­rin­tusa, az élő emléke „Olyan gesz­tu­so­kat kuta­tunk, ami­ket rég elfe­lej­tet­tünk, vagy még min­dig hasz­ná­lunk, de már nem tud­juk a jelen­té­sü­ket, vagy éppen olya­no­kat, ame­lye­ket min­den­nap ismé­tel­ge­tünk, mint egy mant­rát nehogy elfe­led­jük, néha sza­vakba öntjük, néha énekbe, csak hogy megőriz­zük őket.

Ezek a közös, kol­lek­tív tudat gesz­tu­sai: mint meg­tisz­tu­lás, für­de­tés, fele­dés, vir­rasz­tás, sira­tás emlé­ke­zés, vagy min­den­napi auto­ma­ti­zált gesz­tu­sok, mint a cipőből ki-be lépés…

A kró­ni­ká­sok az emlé­ke­zet­alak­za­tok vál­to­za­tai. Emlék­lé­nyek. Úgy emlé­kez­nek, hogy felej­te­nek. Azo­kat a dol­go­kat felej­tik el, ami­ket a töb­biek mind­vé­gig észben tar­ta­nak, és olyan ősi dol­gokra emlé­kez­nek, amikre más nem. Egy­szerre rep­re­zen­tál­ják az emlé­ke­zés és a felej­tés műkö­dé­sét.
Az előa­dás­ban elfe­le­dett, néha kel­le­met­len és nyug­ta­lan képe­ket idé­zünk fel, emlé­ke­ket szó­runk a kró­ni­ká­sok útjába, homá­lyos sze­mük elé, ahogy a múlt rozs­dala­bi­rin­tu­sá­ban mezít­láb bolyon­ga­nak.” (alkotók)zet és a dol­gok tit­kos lelke.

Alkotó kró­ni­ká­sok: Carlile-Kovács Chris­to­pher, Han­tos Násfa, Hep­pes Mik­lós, Kemény Rozá­lia, Lukács László, Lukács Mihály, Mayer Zita, Mózes Zol­tán, Sza­lay Hen­ri­etta
Ren­dező: Goda Gábor

Hely­szín: Artus Stúdió

Kon­takt:
Artus Kor­társ Művé­szeti Stú­dió
XI. Buda­pest, Sztre­gova utca 7.

Hely­fog­la­lás: info@artus.hu
Web: www.artus.hu
Tel.: +36 1 204 3755
Facebook/Artus Stu­dio
 

Share